Kek Lok Si templom

A "tökéletes" időrendiséget már régen elengedtem a posztjaimban így most két napnyi túrázásról és élményről írok: a szálláson az egyik estét végigbeszélgettünk Sandro-val Svájcból, felvetettem neki hogy tervezek egy túrát a templomhoz és a Penang Hillre, nincs-e kedve jönni? Igent mondott úgyhogy reggel hívtunk egy GRAB sofőrt, egyébként is olcsó a fuvar de ha kettédobjátok szinte már röhejes: 12 ringgit volt az út (900 forint úgyhogy 450 forint fejenként) ami már a buszjegy árával vetekszik :)))

A Kek Lok Si buddhista templom a legfelkapottabb turista látványosságok közé tartozik Penangban, egy igazán monumentális épületegyüttes 10 km-re az óvárostól nyugati irányba, kb. 30 peres autóút.

A templomot 1890-1905 között építették Beow Lean szerzetes javaslatára (Ő lett az első apát is) aki korábban Kínában szolgált (ez erősen látszik a díszítésen) és spirituális okokból választotta a helyszínt Ayer Itam dombjai között hogy az épületek a tenger felé nézzenek.

A holdújév hónapjában szinte minden este ki van világítva a templom és folyamatosan ünnepelnek :) ha tehetem megnézem majd este is, mindenesetre kettős érzéseim vannak a hellyel kapcsolatban: nagyon szép a környezet, remek a kilátás a városra, lélegzetelállítóak az épületek de a belső díszítés és a templomon belüli ajándékboltok, adományládák, kívánságszalagok és papírfigurák miatt olyan bazári, vásári hatást kelt / nem ilyesmihez szoktam Thaiföldön és Indonéziában (persze ott is megvannak ezek csak nem ennyire markánsan):

Penang Hill, Cable Car

A templomtól lefelé sétálva azon tanakodtunk hogy turistásan, a siklóval menjünk fel vagy "kőkemény túraarcok" leszünk és felsétálunk, a Penang Hill legmagasabb pontja 833 méter / ez nekünk kb. 5-600 méter szintemelkedést és 6 km távolságot jelentett ami egész jó kis "túra" legalábbis ebben a melegben jól kidöglöttünk mire felértünk :)))

Szerencsére jól döntöttünk mert király útvonal volt rengeteg látnivalóval, mondanom se kell hogy szinte 0 emberrel nem találkoztunk az ösvényen, a turistaút (a Google térképen: Penang Hill Hike) a település szélén a Pen-Hill Condo "A" társasházak tövében indul és a fákon lévő zöld nyilat kell követni a csúcsig, egyébként 90%-ban kiépített keskeny betonút ahol a helyiek folyamatosan robogóval közlekednek fel-le úgyhogy érdemes figyelni :)

Egy darabig semmi civilizáció de a csúcshoz közelítve széles autóúttá válik az ösvény - profi tájékoztató táblák vannak a sikló megállóiról (az alsók lezárva úgyhogy mindenképp érdemes a végállomáshoz menni: Upper Station) és a turista látványosságokról de boltokat és éttermeket nem mutatott mi pedig már elég éhesek voltunk, ehhez képest a végállomáson már viszonylag sok turista (főleg Ázsiaiak) és kétszintes kajaudvar 6-8 étteremmel :))))

Úgy döntöttünk hogy siklóval megyünk le, a jegy egy irányba 15 ringgit (1,100 forint) de előtte még csináltunk pár képet a városról, innen a legpazarabb a kilátás:

A siklónál már sorba kellett állni, jó sokan voltak de bitang gyors - pár perc alatt leér :)

Hazafelé a "szokásos" filléres GRAB, hullafáradtan estünk be a szállásra :))))

101-es busz, Penang National Park, Turtle Beach

Másnap Sandro továbbutazott úgyhogy egyedül indultam a nemzeti parkba: sok utazó mondta hogy tökéletes a 101-es busz mert ugyan városnéző járat kb. 30-40 megállóval de a végállomása pont a park bejárata (egyébként ezzel lehet eljutni a közelebbi strandokhoz is).

A főutcán nem mindegyik megálló rendesen kiépített "nyugati" stílusú - sokszor csak egy kis tábla úgyhogy határozottan integetni kell ha meglátod a buszt, nálam határozottabban mert az első 40-el ment el mellettem :))) mindegy, 10 percenként jár úgyhogy nem volt gond. A jegyet a sofőrnél vettem, 3,40 ringgit volt (250 forint). A buszok 20 fokra vannak klímázva úgyhogy nem vicc: érdemes vinni hosszúujjút és valamit amit a hátadra terítesz ha fázós vagy :) 

Nem tudom mi bajuk ezeknek a sofőröknek de ez inkább egy rali-élmény volt, tol/dudál mindenkire és úgy veszi be negyvennel a kanyarokat hogy jobbra-balra repülnek az emberek. Mondjuk ennek jó oldala is van: a Google szerint 75 perces út 58 percre rövidült :) nem voltam igazán fotózós hangulatban (és a busz ablakán keresztül nem is igen lehet jó képeket csinálni) de ahogy kiérünk a városból a vízparton visz az út végig, remek a kilátás.

A nemzeti park már nem Georgetownban van hanem Teluk Nahang-nál, kis település egy duzzasztógáttal és víztározóval, itt van egyébként a lepkefarm ami nekem most kimaradt / állítólag sokkal szebb/nagyobb lesz Kuala-Lumpurban.

A busz tényleg a park bejáratánál tesz le, a belépés ingyenes csak egy gyors regisztrációt kérnek az alapadataiddal (név, állampolgárság, útlevélszám, életkor) és kapsz egy kis térképes kirándulókártyát amibe ki/belépéskor pecsételnek, tiszta "kéktúra" :))) egyébként van itt egy kikötő és az ügynökségek ajánlanak is hajóutakat de elég borsos áron: 100 ringgitet kérnének egy irányba a Turtle Beachre ami nekem nem érte meg.

A buszon elkezdtünk beszélgetni egy Német sráccal (Jonas) aki szintén a Turtle Beach-re tartott úgyhogy végül együtt mentünk, a bejárat után még 1 km a vízparton ami nagyon hangulatos viszont a pimasz kis majmok ott heverésznek a padokon/asztalokon és próbálnak lenyúlni valamit a táskádból:  

A vízparti út végén egy kis függőhídon kell átmennünk és utána kétfelé ágazik az út: lehet a Monkey Beach és a világítótorony felé menni, előbbiről mutattak képeket: elég sok ember (sok helyi is odamegy) jet-skik és sok hajó / ehhez most amúgy sem volt hangulatom úgyhogy jobb volt a Turtle Beach-hez menni Jonassal, kb. 5 kilométeres út a dzsungelben és nagyon változatos, az első része kötelekkel egy kis felfelé kapaszkodás vízmosásokban aztán igazi erdős séta és később jönnek a menő fából és betonból készült kis hidak - kb. egy óra alatt tettük meg:

Egy tisztáson (és egyben táborozóhelyen) keresztül érünk le a partra ami kifejezetten szép és hangulatos, kevesen vannak és a végében sziklák + egy menő függőhíd, itt lehet továbbmenni a "meromiktikus" tóhoz (aminek a vízrétegei nem keverednek össze) de ki volt sajnos száradva.

Vizet és ételt viszont előre szóltak hogy hozzak mert a parkban semmit sem lehet venni, valóban voltak épületek a strandon de minden zárva. Kb. egy órát pihentem itt (Jonas egész napra maradt) -sajnos a víz ugyanolyan zavaros mint Langkawin- majd visszaindultam ugyanazon az ösvényen amin jöttünk, jó lett volna hajóval átmenni a Monkey Beach-re de 100 ringittet (7,400 forint) akartak kérni a "rablók" a 10 perces útért, annyit nekem nem ért meg. Visszafelé is kb. egy óra alatt megjártam és már gondolkodtam rajta hogy hívok egy GRAB sofőrt de pont indult a busz úgyhogy lenyomtam még egy "versenyt" hazafelé ugyanazzal a gyökér sofőrrel :))))