Étkezés
A kajákról eddig még nem írtam, mondjuk abban a legtöbb utazó egyetért hogy Langkawi ebben a tekintetben nem varázsolja el annyira az embert de azért nagyon olcsón lehet nagyon jókat enni.
A rossz nyelvek szerint olyan hogy "autentikus" maláj étel nem létezik :) merítenek a kínai, az indiai, az indonéz és a nyugati konyhaművészetből is - sok fokhagymát, gyömbért és citromfüvet használnak. Természetesen a rizs is alap és sok tészta, a leveseseknek (mint Én) igazi kánaán.
Olyan szintű street foodot eddig nem láttam mint Thaiföldön (nincsenek utcán felállított faszenes grillek) de itt is minden 3. ház egyben étterem is "warung" elnevezéssel mint Indonéziában.
Az ár az ami megdöbbentő: ettem már 4 ringitért is .... (300 forint) és 40-ért is. Nagyon függ attól hova ül be az ember és hogy mit rendel, a legolcsóbbak a levesek és a rizses curry szerű cuccok, a sztékek/a halak és tengeri tálak drágábbak. Érdekes élmény volt a sült Tofu és a Tom Yum leves újraértelmezése paradicsomszósszal.
Kifejezetten jó volt egy helyi tengeri hal (a nevét elfelejtettem) édes szósszal, és a húsleves is nagyon bejött.
Valami azért Én se merek kipróbálni, ezt egy Lengyel srác ette !!!1 ringitért!!! reggelire, valami újságpapírba csomagolt rizses csirke volt de nagyon nem nézett jól ki:
Vallás, halászfalu
Malajziában az emberek 60 százaléka szunnita muszlim, 20 százaléka buddhista és vannak még hinduk és keresztények is, a Sea Gypsy tulajdonosa előre figyelmeztetett levélben hogy egy mecset mellett áll a háza és tényleg... a harmadik reggelig bírtam a 6.15 kelést ugyanis akkor szólal meg először a müezzin (összesen naponta ötször hívja imára a híveket). Az itteni mecsetek kívülről nem tűnnek építészeti remekműnek és nem vonzanak annyira mint máshol Ázsiában a szent helyek, azért egybe megpróbálok bejutni amíg itt vagyok.
Mielőtt elhagytam volna az első szállásomat körülsétáltam a kikötőben és a faluban, kicsit mintha a Karib Tenger Kalózai díszletei közé keveredtem volna tele Rejtői figurákkal :)))
Új szállás
GRAB-et hívtam az új szállásra költözéshez és egy hihetetlen jó arc sofőrt fogtam ki, végig dumálta az utat ami megint 20 ringit volt (1,400 forint).
A Semesta Backpacker az egyik legjobb értékelésű Hostel Langkawin, igazából semmi extra - még függöny sincs az emeletes ágyakon a nyolcfős szobában, vicces hogy most aludtam először igazán jót amióta itt vagyok (kerek 8 órát). A helyet egy -szintén hátizsákos turista- Maláj srác viszi és tényleg nagyon olcsó: 1,200 forint egy éjszaka, a Sea Gypsy majdnem 3x annyiba került. Az ágyak és a fürdő szuper tiszták, a reggeli "csináld magad" ki van téve a kenyér, vaj, lekvár, olaj, tojás, fűszerek + egy vok és mindenki azt eszik amit szeretne és természetesen maga után elmosogat.
Strandolás és naplemente
Miután kényelmesen berendezkedtem (értsd: ledobtam a hátizsákom az ágyra) mentem is le a partra, a Hostel 50 méterre van az eddig látott legszebb homokos tengerparttól amin mindkét irányban kilométereket lehet sétálni :)
Továbbra is a vízminőség az egyetlen amiben elmarad a hely Thaiföldtől, zavaros - kicsi a látótávolság de ettől még nagyon jókat lehet úszni. Egy fél óra séta után leültem egy vízparti büfébe a szokásos húslevesre majd hirtelen felkaptam a fejem: Magyar beszélgetést hallottam, két pár jött oda akikre ráköszöntem és egy egész délutános beszélgetés + sztorizgatás lett belőle (innen is üdvözlet a kalocsai brigádnak) / szintén nagy világutazók úgyhogy volt közös témánk.
Mivel grandiózus terveim már amúgy sem voltak erre a délutánra béreltem mellettük egy napágyat (a 25 ringit-1,800 forint egy napra már csak azért is sok mert a levesem 4-be került) és a Tiger sör társaságában próbáltam túlélni :)))
Ők késő délután elköszöntek de én maradtam egy helyben (kicsit be is bólintottam) úgyhogy szépen rámesteledett a parton így láttam egy gyönyörű naplementét !!!